Tárnics Bt. - dr. Babulka Péter egyéni vállalkozó

Népi orvoslás, (népi) gyógynövényismeret, fitoterápia



BEMUTATKOZÁS

OKTATÁS
KÖNYVEK
CIKKEK
KIÁLLÍTÁS
FILMEK

ELÉRHETŐSÉG
PARTNEREK

GYÓGYNÖVÉNY KERESŐ
HERBINDEX
BLOG


A hagyományos orvoslás évszázadai vándorkiállítás

A milleniumi kiállítás a Kárpát-medencében élő magyarság betegségekkel kapcsolatos elképzeléseiről, gyakoribb betegségeiről és a betegségek gyógyításának néhány módjáról ad vázlatos képet. A kiállítás mintegy 150, népi gyógymódot és gyógyító embereket bemutató archív fekete-fehér és 50, gyógynövényt ábrázoló színes képből áll. Mindezt számos tárgyi emlék és sokféle gyógynövény egészíti ki.

A kiállítás első egységében - Betegségek és gyógyításuk, növényismeret (9-16. század) - a honfoglaló-, és Árpád-kori magyarság betegségeiről, a betegségek megelőzéséről és gyógyításáról kaphat érdekes információkat a látogató. Megtudható például az, hogy milyen módon próbáltak meg védekezni az e korban oly gyakori csecsemő- és kisgyermekkori betegségek, a szüléskor fellépő rendellenességek, ill. a gyermekágy ideje alatt jelentkező betegségek ellen; hogyan és milyen eredménnyel gyógyították a háborúban szerzett sebeket és a békeidőkben munka közben bekövetkezett csontsérüléseket. Megismerkedhetünk a korszak legkomolyabb ,,sebészi" beavatkozását jelentő koponyalékelések vagy trepanációk idő- és térbeli elterjedésével, különféle formáival ( jelképes és valódi trepanációk), technikáival és végzésük lehetséges okaival. A korai finnugor és török eredetű növénynevekből, az egyes növények tudatos fölhasználásából (pl. íj-, nyílvessző- és koporsó készítésre); a festő- és mérgező növények, illetve a növényi ínségeledelek ismeretére utaló adatokból, valamint a korai emlékeinkben szereplő sok száz magyar növénynévből pedig arról győződhetünk meg, hogy a füveskönyvek megjelenését megelőzően is igen gazdag (gyógy)növényismerettel rendelkeztünk.

népi orvoslás, füveskönyvek

A Füveskönyvek (16-19. század) címet viselő kiállítási részben teszünk arról említést, hogy Európában a könyvnyomtatás feltalálásának és terjedésének köszönhetően a 15. században jelentek meg az első füveskönyvek, melyeknek szerzői részletes leírást adtak a gyógynövények természetéről, külső és belső hasznairól. Megtudhatjuk azt, hogy a magyar nyelvű füveskönyvek megszületésére nem csak az európai munkák voltak nagy hatással, henem az is, hogy haladó gondolkodású, európai műveltségű főurak (Nádasdy Tamás, Battyhány Boldizsár és mások) nemes támogatásának köszönhetően az ország több pontján (például Sárváron, Németújváron, Kolozsváron) folyhatott pezsgő tudományos élet a 16. században, mégpedig itáliai és német egyetemeken végzett orvosdoktorok, orvosbotanikusok, illetve tudós gyógyszerészek közreműködésével. De a herbáriumok megszületését segíthette az is, hogy a tudományos munkában olyan Európa szerte ismert (orvos)botanikus is részt vett, mint amilyen a belga Carolus Clusius volt. A Batthány Boldizsárnál vendégeskedő Clusius 1583-ban Németújváron adta ki az egyetemes botanika első, Beythe Istvánnal együtt elkészített önálló etnobotanikai munkáját, a Stirpium Nomenclator Pannonicust, azaz a magyar nép növényismereti jegyzékét. A Nomenclator magyar növénynevei bekerültek az európai Herbárium-irodalomba és e nevek jelentős részét Clusius a 17. századi ,,világflórába" (Rariorum plantarum historia) is bedolgozta. Mindezek mellett a főúri, polgári botanikuskertek létesülése és a magas fokon állott kertészkedés is segítette a Herbárium-irodalom megerősödését.
A hazai füveskönyvek korszaka Melius (Juhász) Péter debreceni református püspök Herbáriumának 1578-as megjelenésével kezdődött, és mintegy két és fél évszázadon át tartott. Melius nagyszerű munkájának kiadását több olyan könyv megjelenése is követte, melyeknek szerzői nem csak a gyógynövények jótékony hatásainak bemutatásával, hanem a különféle betegségek rendszerbe foglalt leírásával, gyógyításuk lehetőségeivel és az egészség megtartásának különféle módjaival is foglalkoznak. A kiállításon e könyvek részleteibe belepillantva kaphat képet a látogató a füves- és orvosi könyveinkről, illetve a korszak gyógyítással kapcsolatos ismereteiről, mégpedig úgy, hogy a fotókon bemutatott könyvrészletekben a népi orvoslás kiemelt témáihoz (reuma, szülészet) válogattunk érdekes kiegészítő adatokat.

népi szülészet

A kiállítás legnagyobb egységét a Népi orvoslás és népi növényismeret (19-20. század) című rész adja, ahol a népi ember- és állatorvoslás főbb jellemvonásaival, a racionális- és mágikus (hiedelmeken alapuló) gyógymódok ( gyógyfüves orvoslás, masszírozásterápia, fürdőterápia, nadályozás stb.) sokszínűségével, a gyógyító emberek (füvesek, javasok, csontrakók, nadályosok, öntőasszonyok, ráolvasók stb.) tevékenységével, valamint a gyógynövények alkalmazásának különféle formáival ismerkedhet a látogató. Ebben a részben kiállítási enteriőrök ill. szituáció bemutatások segítségével próbáltuk meg rekonstruálni azt, hogyan történhettek a szülések a 19. század második felében, melyek voltak a reuma kezelésének leggyakoribb módjai és miként készíthették el a fájdalmat enyhítő gyógynövényfürdőket; valamint azt, hogyan nézhettek ki néhány évtizeddel ezelőtt a gyógynövénypiacok és melyek voltak az akkortájt leginkább keresett, illetve használt gyógynövények.

gyógynövények

A kiállítás olyan neves népi orvoslás kutatók (Dr. Oláh Andor, Dr. Vajkai Aurél, Dr. Kóczián Géza és Dr. Gunda Béla) életrajzának és munkásságának bemutatásával zárul, akik gyűjtéseikkel, közleményeikkel, egyetemi oktatói, illetve ismeretterjesztői tevékenységükkel sokat tettek azért, hogy a népi orvoslás és népi növényismeret a köztudatba kerülhessen, és a kutatásban lelkes követőkre találhasson.

A kiállítás látogatható volt:

2000. október 8 - 2000. október 31.-ig - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre
2001. január 31. - 2001. március 20.-ig. - Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest
2001. április 1. - 2001. augusztus 30.-ig - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre
2005. október 3-28-ig - Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ
2006. július 15. és augusztus 27. között - Bakonybél, Tájház
2008. jún. 27 és október 30. között - Tata, Eszterházy kastély
2009. május 9. és november 8. között - Majk, Kamalduli remeteség
2010. augusztus 28. és 2010. október 31. között - Ócsa, Tájház
2014. május 1. és 31. között - Kőrös-Maros Nemzeti Park - Kőrösvölgyi Látogatóközpont, Szarvas
2015. május 1. és 31. között - Körös-Maros Nemzeti Park, Réhelyi Látogatóközpont
2015. június 20. és augusztus 14. között - Lamepé Kft., Szigetvár

A kiállítást támogatták:

Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Magyar Millenium 2000
Nemzeti Kulturális Alapprogram
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
Dr. Dobson Szabolcs, Dictum Kiadó Bt.
Kerper Eszter
Oláh Eszter
Simon Imola, OSZK-Soros Könyvrestaurátor Kft.
Vékás Magdolna